A henna, mint növény

A henna (Lawsonia inermis), amelyből a festékhez szükséges port nyerik, Egyiptomból származik, de Indiában, dél-kelet Ázsiában, Afrikában és más trópusi klímájú helyeken is megtalálható. Élénkzöld, bokorszerű növény, ami négy és fél méteres magasságra is megnőhet, ám erre ritkán akad példa, mert amint a cserje eléri a 2-3 méteres magasságot, elkezdik szüretelni az új hajtásokat. az emberiség egyik legrégebben alkalmazott szerei, hűsítő, gyógyító és kiváló bőrösszehúzó és-regeneráló hatása miatt a természetgyógyászat egyes bőrbetegségek esetén, sebkezelésre, ekcémára, hajkorpásodás ellen is használja (ennek azért orvos és/vagy képzett természetgyógyász felügyelete nélkül otthon senki ne álljon neki).
A növényből úgy nyerik a port, hogy egy évben háromszor szüretelnek, leszedik a leveleket, kiteszik a napra, hogy kiszáradjon, utána porrá őrlik, majd a kapott élénkzöld színű, kellemes illatú port átszitálják. Ebből a porból készül aztán a festékhez szükséges hennapép.
Többféle minőségű levél terem: jobb, erősebb festékanyag nyerhető azokból a levelekből, amelyek magasabban nőnek, mert több napfény éri őket.

Hennapor

Használják bőrfestéshez, hajfestéshez is. A bőrfestésre használt port finomabbra őrlik,így a minőségük is más. Mivel a növény levelében lévő anyag beszívódik a bőr felső hámrétegébe, tartósabb eredményt ad, mint bármelyik másik testfestési eljárás. Természetes alapanyagainak köszönhetően a natúr henna (barna, vagy vörös hennaként is ismert anyag) használatát követően az allergiás reakció esélye pici,így a kifejezetten érzékeny bőrű, allergiára hajlamos embereknél is használható.

A hennapép

A natúr henna paszta,tulajdonképpen a növény leveleiből készült őrlemény. A hozzá kevert adalékok mind természetes fűszerek, olajok, amelyek segítik a minél szebb és tartósabb szín kialakulását. A recept lehet főzött, vagy hideg elkészítésű, de összetevőt tekintve mindkét változat nagyjából megegyezik.
A hennapasztába kevert leggyakoribb adalékok közt mindig szerepel citromlé és valamilyen olaj, ezenkívül találkozhatunk olyan leírásokkal is, amelyekben megtalálható akár a tamariszkusz-balzsam, de a szegfűszeg is. A hennapép színe zöld, illata kellemes, falevélszerű.

A henna színe

A paszta zöld színe a száradás után zöldes-fekete lesz, azt eltávolítva pedig sárga, narancs, vagy vörös árnyalatú lenyomatot hagy. A végleges narancs, narancs-barna, vörös, vöröses-barna, bordó, khakizöld, vagy teljesen barna árnyalat nagyjából 24-36 óra elteltével alakul ki. A szín erőssége és mélysége bőrtípustól (kémhatás, bőrszárazság-zsírosság mértéke, stb.), az eredeti bőrszíntől, és attól is függ, testünk melyik részét választottuk ki festés céljából, illetve mennyi ideig lett a bőrön hagyva a festék. A minták legjobban és leghosszabban a kézen, tenyéren, lábfejen, talpon maradnak fenn, azokon a helyeken, ahol a bőr vékonyabb. A festék felszívódása ugyanis szorosan összefügg testünk hőmérsékletével. A tenyér, talp, kézhát és lábfej a legtelítettebbek hajszálerekkel, ezért ezek a testtájaink a legmelegebbek, így a leggyakrabban választott, és legszebben díszíthető bőrfelületeink éppen ezek.

Oldal: Hennafestés
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - flower-nails.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat